Az eseményt – melyet a járásból érkező hölgyek, urak mellett Nagy Csaba Vértesszőlős, Igó István Vértessomló polgármestere, Smelcné Portik Ágnes, a Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmény igazgatója, és helyettese, Tromposch Ágnes is megtisztelt jelenlétével – Beke László polgármester nyitotta meg, ő is kiemelve a rendezvény népszerűségét, s hogy minden évben szép élménnyel gazdagítja a vendégeket, de ugyanilyen felejthetetlen élményekkel gyarapodnak a házigazdák is. Mi lehet a titka mindennek? – tette fel a kérdést, majd így folytatta: a kérdésben lévő szó, a titok – sugall valami megfejthetetlenséget, pedig a válasz nagyon is egyszerű: a szeretet, az életünk egyik legcsodálatosabb ajándéka. Az, hogy a szervezőknek a mai napra való felkészülés nem egy kötelezően végrehajtandó feladat, hanem már egy, a várakozás izgalmával átszőtt folyamat, ahol a Nyárköszöntőhöz közeledve napról – napra fokozódik az az érzés mindenki szívében, vajon idén is jól sikerül-e a rendezvény, hogy vajon most is élményekkel gazdagodva megyünk haza, hogy most is jól érezte magát mindenki Környén? Most már nem kell sokat várni, hogy megválaszolhassuk ezeket a kérdéseket, de én megelőlegezem a választ: ahol ilyen szeretettel, gondoskodással, törődéssel és nyitott szívű, barátságos vendégekkel és házigazdákkal találkozunk, ott nem is történhetnek másként a dolgok, ott minden csak jól sikerülhet. Köszönet mindezért az Egyesített Szociális Intézmények minden egyes dolgozójának, akik nagy szakmai felkészültséggel és odaadással dolgoztak nagyon sokat azért, hogy a mai napon is minden itt lévő jól érezhesse magát – zárta gondolatait.
A gyerekek között van egy játék, amikor egymás mögé állnak, és a sor végén álló súg valamit az előtte álló fülébe. Aztán az is így tesz, míg végül az üzenet megérkezik a legelső játékoshoz. Valahogy ilyen az is, ahogy az idősebb generációk továbbadják saját tapasztalataikat, szokásaikat, saját életszemléletüket a következő generációnak. És ahogy a játék során mindig változik a továbbadott üzenet szövege, úgy változik a továbbadott hagyomány is. Mi Önöktől örököltük meg az értékeinket. Önöktől tanultuk meg a nyelvet, amellyel szót értünk egymással. Önök hordozták a vállaikon ezt az egész települést. Kemény munkával kerestek benne kenyeret, építettek benne hajlékot, s neveltek benne gyerekeket. S mi, a következő generáció ezt mind láttuk. Példát adtak tetteikkel, munkájukkal, kitartásukkal. Most rajtunk a sor, rajtunk a felelősség. Most nekünk kell példaként állni – köszöntötte a szép korúakat a Környei Segítőszolgálat Nappali Ellátás vezetője, Halász-Becker Anita, és azt kívánta a számukra, hogy megérdemelt pihenőidejükben élvezzék életük minden egyes pillanatát, az év minden napján érezzék a család, a közösség megbecsülését. Érezzék, hogy vannak dolgok, amit jobban tudnak. És vannak dolgok, amit csak ők tudnak.
A folytatásban elsőként a Vackor Óvoda és Bölcsőde Csiga csoportja lépett színre Pünkösdölés című előadásával, majd a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kotyolók Táncegyüttese Szanyi táncokkal. A 4.a-sok hatalmas sikerrel varázsolták a színpadra Korda Györgyöt, majd a vendégeket a muzsika szárnyán a KaDarKa Társulat tagjai, Boldog Zsófia, Dallos Zoltán és Jónás Szabolcs repítette tovább.
A vastapsos operett összeállítást fergeteges meglepetés produkció követte. A klub tagjai úgy döntöttek, hogy bebizonyítják: semmit nem jelent az idő múlása, lélekben attól ugyanolyan fiatalok maradhatunk, ha jó a közösség körülöttünk. Ezt igazolta Debity Gyuláné, Müller Istvánné és Rehoregh Ernőné is, akik lelkesen, népviseletben erősítették az alkalmi Z’Zi Labor formációt. Éljünk kicsit a mának! – szólt a rendkívül népszerű nóta strófája, egyfajta mottóul is a képzeletbeli zászlóra tűzve, s vidámságban, jókedvben a színpadi produkciók után sem volt hiány, hiszen a házigazdák ezúttal is finom falatokkal, szívből jövő mosollyal és apró ajándékkal kedveskedtek a vendégeknek, no meg jó hangulatú, vidám beszélgetéssel, és Balaskó István retro muzsikájára közös tánccal.
Salamon Gyöngyi
