Ma önöket öleljük meg…

Nagyjából másfélszáz vendég érkezett a környei Művelődési Házba június 12-én az Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmények Környei Segítő Szolgálatának Idősek nyárköszöntő rendezvényére a kistérségi társuláshoz tartozó otthonokból, klubokból Tatabányáról, Tarjánból, Vértesszőlősről és Vértessomlóról.

Nagyjából másfélszáz vendég érkezett a környei Művelődési Házba június 12-én az Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmények Környei Segítő Szolgálatának Idősek nyárköszöntő rendezvényére a kistérségi társuláshoz tartozó otthonokból, klubokból Tatabányáról, Tarjánból, Vértesszőlősről és Vértessomlóról.

A szép korúak kistérségi közös nyárköszöntő programjának alapjait pontosan tíz esztendeje tették le Környén, ezúttal ezt a jubileumot is ünnepelték.

Az eseményt – melyet a járásból érkező hölgyek, urak mellett Szücsné Posztovics Ilona Tatabánya, Nagy Csaba Vértesszőlős, Klinger Tamás Tarján, Igó István Vértessomló polgármestere, Smelcné Portik Ágnes, a Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézmény intézményvezetője, és helyettese, Tromposch Ágnes is megtisztelt jelenlétével – Pákozdi Ferenc alpolgármester nyitotta meg, a rendezvény növekvő népszerűségét így érzékeltetve: az évekkel ezelőtt elindított, nyár eleji rendezvény mára szerves és fontos része lett a kistérségi és környei nyugdíjas klubok tagjai életének. A mai napra is szeretettel készültek a házigazdák, és ez a szeretetteli készülődés adja meg az igazi értékét. A készülődés folyamata magába foglalja, hogy várjuk a vendégeket, emlékszünk az előző évek rendezvényeire, az akkori beszélgetésekre, a kedves és vidám műsorszámokra, a finom ételekre, italokra. Ekkor már csak egy nagyon fontos dologra van szükség ahhoz, hogy jól sikerüljön: ez pedig nem más, mint a nyitott szívű, barátságos résztvevők. Azt gondolom, a mai Nyárköszöntő sikeréhez az összes feltétel biztosított. Köszönet mindezért az Egyesített Szociális Intézmények minden egyes dolgozójának, akik nagy szakmai felkészültséggel és odaadással dolgoztak nagyon sokat azért, hogy a mai napon is minden itt lévő jól érezhesse magát – hangzott el az alpolgármestertől.

Ma Önöket ünnepeljük. Ma Önöket öleljük meg ezzel a nappal. A zenével, énekkel, tánccal. Mert hálásak vagyunk az előző generációnak, Önöknek. A gyerekek számára pótolhatatlan kincs a nagymama és a nagypapa: velük, általuk tanulhatják meg, hogy az élet nemcsak a fiatalok és erősek számára értelmes, hogy akár betegeskedve, gyengébb testben is értékes minden ember… A generációk közötti erős kapocs egy boldog élet záloga lehet. Az idősek és a fiatalok között meglévő híd teszi lehetővé a bölcsesség megőrzését és átadását – köszöntötte a szép korúakat a Környei Segítőszolgálat Nappali Ellátás vezetője, Halász-Becker Anita, aki végül Ferenc pápa gondolatait idézte: az idősek olyanok, mint a fa gyökerei, míg az ifjak a virágok és a termés. A föld alatti gyökerekből felszívott életnedv bontja ki a fa virágait. A társadalomban lévő szépségek az idős generációból erednek.

Smelcné Portik Ágnes intézményvezető köszöntőjében szintén az összefogást, a kollektíva összetartását emelte ki a siker kulcsaként, a Környei Segítő Szolgálat munkatársai mellett a falu önkormányzata számára is köszönetét fejezve ki.

A folytatásban az igazán színes műsorfolyam jól érzékeltette a generációk közötti erős kapocs meglétét, hiszen – például – a gyermekprodukciókat olyan széles mosollyal követték a vendégek, mintha saját unokáik, dédunokáik léptek volna színre. Elsőként a Vackor Óvoda és Bölcsőde kamarakórusa varázsolt el mindenki csodás énekeivel, majd a 2a teljes sötétségben titkos fények segítségével huncutkodott, utánuk az ovis Katica csoport csapott fergeteges hetvenes-nyolcvanas évekbeli házibulit. Az iskola énekkarának tagjai dalban mondtak köszönetet szüleiknek és minden felnőttnek, akik szeretetükkel, tanácsaikkal segítik a felnőtté válásukat, a Hejgetők Táncegyüttes pedig rábaközi táncaival sarkallta vastapsra a közönséget, majd a 8a utolsó alkalommal mutatta be különleges csengettyűs produkcióját. A muzsika szárnyán a KaDarKa Társulat tagjai, Monori Dominik és Dallos Zoltán repítette tovább a vendégeket, végül következett egy fergeteges meglepetés produkció. Halász-Becker Anita ismét „mikrofont ragadott”, ám ezúttal egy pesti újság munkatársaként készített képzelt riportot a környei nyugdíjas klub tagjaival. A „csapat” – köztük Debity Gyuláné, Rehoregh Ernőné, Müller Istvánné és Tromposch Mihály – igencsak nótás kedvűnek bizonyult, hiszen minden kérdésre nótázva feleltek. Így kiderült, hogy fürdőszoba helyett „Kis kút, kerekes kút van az udvarukba”, hogy „100 forintnak 20 az értéke, ezért üres minden nyugdíjas zsebe”, hogy a spóroláshoz „Kell egy kis áramszünet”, hogy a huncutkodás mára csak „álom, álom, édes álom”, s hogy az éjszakai altató „jég dupla whiskyvel”, mindennek ellenére „nem csak a 20 éveseké a világ…”

Hálás szívvel, szeretettel és mosollyal jöttem ide, mint az Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézményeket fenntartó Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. És nagyon büszke vagyok az Egyesített Szociális Intézményekben dolgozó kollégákra. Nagyon-nagyon hálás vagyok a munkájukért, és ez a közösség is megmutatta, hogy nagyon jól működnek – kezdte zárszavát Szűcsné Posztovics Ilona, aki az idősekhez fordulva így folytatta: nagyon köszönjük, hogy igénybe veszik az intézmények szolgáltatásait, hiszen – vallom – nagyon fontos közösségekhez tartozni, nagyon fontos a nappali ellátási közösségek látogatása, együtt lenni, mosolyogni, jól érezni magunkat, hiszen olyan rövid az élet. Ez a mai délelőtt mindenki számára nagyon sok kellemes percet jelentett, köszönöm a fellépőknek, a gyerekeknek, a felkészítőknek, pedagógusoknak, csodálatos délelőtt volt. Én azért jöttem, mert szerettem volna kicsit energiával feltöltődni, és feltöltődtem, nagyon jól éreztem magam, köszönöm ezt a csodálatos élményt! – zárta gondolatait. 

Vidámságban, jókedvben a színpadi produkciók után sem volt hiány, hiszen a házigazdák ezúttal is finom falatokkal, szívből jövő mosollyal és apró ajándékkal kedveskedtek a vendégeknek, no meg jó hangulatú, vidám beszélgetéssel, és Balaskó István muzsikájára közös tánccal.

Szerző: Salamon Gyöngyi

Megosztás

További bejegyzések